Batsányi János 1763 – ban született Tapolcán. Iskoláit Keszthelyen, Veszprémben, Sopronban és Pesten végezte.
Orczy Lőrinc fiának nevelője volt, majd állást kapott a kassai kamaránál. Itt alapították meg az első szépirodalmi folyóiratot, a Magyar Museumot.


Társai Kazinczy Ferenc és Baróti Szabó Dávid voltak. 1793 – ban forradalmi hangulatú versei miatt elbocsájtották állásából. 1794 – ben letartóztatták, de a Martinovics – mozgalomban való részvétel vádját nem tudták rábizonyítani, merész hangú védőirata miatt azonban egyévi várfogságra ítélték. Büntetését Kufsteinben töltötte, itt írta elégiáit.

Szabadulása után Bécsben telepedett le. 1805 – ben megnősült, feleségül vette a bécsi Szapphót, Baumberg Gabriellát. 1809 – ben, amikor a francia hadsereg megszállta Bécset, állítólag lefordította vagy átstilizálta Napóleon magyarokhoz intézett kiáltványát. A visszavonuló csapatokkal Párizsba menekült. 1815 – ben az osztrákok letartóztatták, majd Linzbe száműzték. Itt halt meg 1845. május 12 – én.